Az album címe egyből fejtörést okozott. Mi is az a „NAVI”? Mint Varga Dánieltől megtudtam, héber eredetű, annyit tesz, hogy látó, így hívták régen Izraelben a prófétákat. Az etimológusok szerint egy bugyborékol, felforr, kifut, kiárad, kitör, kirobban jelentésű héber igéből származik. A közhiedelemmel ellentétben a prófétálás nem azonos a jövő megmondásával, hanem egy szellemi ösztönzés, hatás alatt elmondott, extatikus jellegű, kirobbanó, kitörő, kiáradó, kifutó beszéd, vagy viselkedés. Sőt, akár tánc vagy ének is lehet. A „navi” így árnyaltabb, több mindent foglal magába, mint az angol „prophet”, mégis pontosabban fejezi ki, amivel Varga Dániel teljes mértékben tudott azonosulni. Mint elmondta, amikor zenél, komponál vagy improvizál, mindig ezt a kitörő extatikus szellemi élményt keresi, és ezt igyekszik megosztani másokkal is.

A Keszthelyen született Varga Dániel 10 évesen kezdett szaxofonozni, pár év múlva már minden héten játszott a helyi templomban, és az itt kapott karizmatikus élmények egész eddigi életében útmutatást adtak. Gimnázium után teológiát tanult a Szent Pál Akadémián, és közben felvételt nyert a Bartók Béla Konzervatóriumba, ahol Kollmann Gábor és Elek István tanítványa lett. 2013-ban Graz patinás művészeti egyetemén folytatta tanulmányait.  A Kunstuniversität Graz (KUG) jazz tanszékén szaxofon alapképzést kapott, a mesterszakot viszont tanárai tanácsára zeneszerző és hangszerelő szakon végzi, még nagyjából egy éve van a diplomáig. Tanárainak ugyanis feltűnt, az ambiciózus fiatalember amikor válaszhatott, saját számot játszott, és a standard klasszikusokat is saját hangszerelésben adta elő. Az Ed Partyka vezette tanszék hallgatójaként egyre több big bandre és kisebb-nagyobb jazz-zenekarokra írt, hangszerelt műve kapott elismerést, közülük a Magyar Jazz Szövetség által szervezett Jazz Zeneszerző és Hangszerelő Verseny 3. díja mellett mindenképp kiemelendő a Modern Art Orchestra mesterkurzusára nevezett „varga dániel solar crisis”, melyet a zenekar műsorára tűzött. Hogy a komponálás közben a szaxofonhoz sem lett hűtlen, mi sem bizonyítja jobban, minthogy 2019 nyarán a három világsztárból álló zsűri, Melissa Aldana, Ben Wendel és Marcus Strickland beválogatta az izraeli Eilatban rendezett első Michael Brecker szaxofonverseny nyolcas döntőjébe, ahol a fiatalok a Red Sea Jazz Festival programjában 15 ezres stadionban mutathatták meg tudásukat. A döntő többségben amerikaiakból álló mezőnyből végül nem őt választották győztesnek, de Varga Dániel így is életre szóló élménnyel lett gazdagabb.

A Moped Loewen 2016-ban Dániel nagyrészt a KUG hallgatóiból álló baráti köréből, és a barátokhoz tartozó, zenéhez hasonló nyitottsággal álló Fenyvesi Mártonnal lényegében spontán alakult. Amikor kicsit elegük lett a jazzből, otthon sok más kortárs zenét, indie, RnB vagy punk-rock számokat hallgattak, és amelyik megfogta őket, a maguk képére formálva kezdték játszani. A kvázi egyre rockosabb jammelések után felvették első, szélesebb körben nem igazán ismert lemezüket, majd a Dániel számára amúgy is mozgalmas és sikereket hozó 2019-es évben elkészült a “Jazz Rock Orchestra”, amely már több fórumon is sok pozitív visszajelzést kapott. A cd formátumban megjelent EP érdekessége, hogy az ötfős mag itt már tizennégy főre bővült, Varga Dániel énekesként is bemutatkozott, viszont Fenyvesi Márton hiányzott a csapatból. A 2020 nyarán egy intenzív, tíz napos időszakban felvett Book of Navi legénységének névsorában újból olvashatjuk nevét, és a tíz főre olvadt nemzetközi csapatba még egy magyar, a bőgős Gyányi Marcell is helyet kapott. Az album 10 dala közül kilencet Varga Dániel írt és hangszerelt, az utolsó, az „Untitled”, az osztrák harsonás, a hangszerelésbe is besegítő Daniel Holzleitner szerzeménye.

„Jóember, ha ezt kérdezned kell, sosem fogod megtudni!”- replikázott Armstrong, mikor egy újságíró megkérdezte tőle, mi a jazz? Varga Dániel lemezének hallgatása során az a szavakban nehezen megfogalmazható életérzés, amire Armstrong célzott válaszában, nem igazán pezsgett fel bennem. A narráció kísérte sejtelmes kezdés után őserővel berobbanó gitárok, majd az ének sokkal inkább a rock legjobb évjáratait idézte meg, leginkább a King Crimson, és utódzenekara, a jazzhez közelebb álló zenét játszó, a BJC-ben is fellépett Stick Men Trio zenéjére emlékeztetett. Varga Dániel a továbbiakban sem a standard jazz, vagy a blues "zavaró" formátumaihoz nyúl, amelyben időközönként egy szólista kerül a fókuszba, míg a zenekar többi tagja a háttérben játszik a szabályoknak megfelelő ritmus- és akkordváltozásokkal együtt, sőt, a muzsikusok egy-két alkalmat leszámítva, nem kaptak klasszikus értelemben vett improvizációs lehetőséget sem, a kompozíciókban többnyire kórusként szólalnak meg a hangszerek. Az angol nyelven írt dalszövegek sokkal inkább versek, a cd tasakjában található kihajtható mellékletben olvasva is nyomon követhetőek. Fontosak. Egy harminchoz közelítő, hívő ember gondolatairól, útkereséseiről, a vallásfilozófiai elmélkedései során évek alatt érlelődött, megfogalmazódott a világra adott válaszairól szólnak. Érzésem szerint ez esetben nem a zenére íródtak, hanem a zene íródott a versekre, hogy az üzenet azokhoz is eljusson, akik nem beszélnek angolul.

Az Armstrongnak feltett kérdés persze a jazz történetében mindig felbukkant, ha az évtizedek során a tartalma módosult is. Felvetődött Charlie Parker, Miles Davis esetében, felvetődött nálunk is, amikor Szakcsit néhányan a jazz árulójának kiáltották ki. Felvetődött az Impulse! és a Blue Note pár legutóbbi kiadványa után, és Brad Mehldau „Finding Gabriel” című lemeze kapcsán is. Ez utóbbiról az FB-on amerikai zenészek között kitört vitának Jeff „Tain” Watts vetett véget. „Én azt mondom, jazz.” – írta hozzászólásában. Punktum! Én persze egyáltalán nem vagyok ilyen szaktekintély, és dobolni sem tudok, éppen ezért kénytelen vagyok más tollával megírni véleményemet, talán Duke Ellington mindenki számára elfogadható lesz. „A jazzt nem lehet definíciók vagy szabályok közé szorítani. A jazz mindenekfelett az önkifejezés teljes szabadságát jelenti.”

Varga Dániel eredetileg “hangoskönyv” – album, afféle zenei verseskötet formájában, egy “próféta képzőt” járt keresztény hívő versesköteteként szerette volna megjelentetni üzeneteit. Én a „Book of Navi” albumot kategorizált gyűjteményembe a jazz polcon a „combo” szekcióba, az „M” betűsök közé helyeztem, azon belül is az abc-t követve, a Mahavishnu, és az MTB közé.

A nem hívők is hallgathatják szeretettel, íme a lista.

Tom-Tom, 2021

1. Under Pressure
2. The Cure Is in the Blood
3. Let Me Come Home
4. Will Be There for You
5. Almost Over
6. Falling
7. Run
8. Isolation
9. Endless Love
10. Untitled

Közreműködnek:

Varga Dániel - szaxofon,
Piotr Lipowicz (Lengyelország) és Fenyvesi Márton (Magyarország) – gitár,
Thilo Seevers (Németország) – billentyűs hangszerek,
Gyányi Marcell (Magyarország) – basszusgitár,
Matheus Jardim (Brazília) – dob,
Daniel Holzleitner (Ausztria) és Karel Eriksson (Svédország) – harsona,
Nikola Vukovic (Szerbia) és Jan Lovsin (Szlovénia) – trombita, szárnykürt.

Kapcsolódó cikkek: Jazz-rock a Dürerben – interjú Varga Dániellel
Verseny, Hangfoglaló, kvintett, oktett, MAO, videó és még sok minden más – interjú Varga Dániellel