Az olasz származású szülők gyermeke 1940. november 29-én született New York államban lévő Rochesterben. Vele és zongorista testvérével, Gap Mangione-val korán megismertette a jazz-zenét édesapjuk, akivel nemcsak jazzalbumokat hallgattak, hanem délutáni előadásokra jártak jazzklubokba, sőt, szüleik rendszeresen híres jazz-zenészeket is vendégül láttak otthonukban. Számukra természetes volt, hogy az olasz vacsorán olyan hírességek lakmároztak velük, mint Art Blakey vagy Carmen McRae. Olyan jazzóriásokkal játszott, mint Ron Carter, Dizzy Gillespie vagy Kai Winding.

Az 1960-as években Art Blakey zenekarában, a Jazz Messengers-ben játszott, majd a testvérével alapított Mangione Brothers zenekarral három albumot is felvettek. Az 1970-es években a szaxofonos Gerry Niewooddal dolgozott együtt, amelynek eredményeként 1977-ben elnyerte első Grammy-díját a „Bellavia” című kompozícióért.

Mangione több dala is olimpiai játékok hivatalos zenéjeként szolgált. Először a ’76-os nyári olimpiai játékokon a „Chase the Clouds Away” című dalt, majd a ’80-as téli olimpián a „Give it All You Got” című dalát. 1979-ban kapta meg a második Grammy-díját az Anthony Quinn főszereplésével sikert aratott The Children of Sanchez című filmhez írt zenéjéért. A hosszú hajáról és jellegzetes, tollas filckalapjáról is ismert szárnykürtös, az 1977-es „Feels So Good” című kompozíciójával és vele az albumával az egyik legsikeresebb jazzlemezzé vált. Ezt a több mint 9 perces dalt kellett lerövidíteni rádiós változattá, ami végül három és fél perces lett, és popslágerként a Billboard 100-as listáján egészen a 4. helyig jutott. A lemez pedig a Billboard 200 album összesített listáján a 2. helyezést érte el. A lemez több mint kétmillió példányban kelt el. Összesen 14 Grammy-jelölést kapott jazz és pop dalaiért, albumaiért. Mindig is a dallamos zenére helyezte a hangsúlyt, még ha néhány jazzkritikusnak ez nem is tetszett. Azt vallotta, hogy a közönség és saját maga a legszigorúbb kritikusa.

„Chuck zene iránti szerelmi viszonyát határtalan energiája, kendőzetlen lelkesedése és a színpadról sugárzó tiszta öröm jellemezte” – mondta családja a The Timesnak.

...és a hosszú változat:

Olyannyira megbecsülte rajongóit, hogy órákon át ült a színpad szélén a koncertet követően, hogy autogramokat osszon a rajongóinak.

„Ha őszinte vagy és szeretettel játszol, az emberek leülnek és hallgatnak... a zeném összegzése mindannak, amit megtapasztaltam.”

Nyugodjon békében!

1940. november 29., Rochester, New York, Amerikai Egyesült Államok -
2025. július 22., Rochester, New York, USA

Fotó: Colossalreviews